Hajnalné Raucsik Krisztinát, a Hajnal Húskombinát Kft. tulajdonosát, ügyvezető igazgatóját kérdeztük:

Az elmúlt évek világméretű eseményei és a gazdasági bizonytalanság hogyan befolyásolja az Ön vállalkozását? Mire számít a 2025. évben? Ennyi jól áthidalt probléma után érheti-e Önt meglepetés?

Felkészülök tervekkel. A legnagyobb fejlesztésünk 2025-re napelemek telepítése. Legfontosabb most a költséghatékonyság, így folyamatosan keresem a szakemberek, üzletemberek társaságát, akik tapasztalatait abszolválom. Tanulom a NAGYBETŰS ÉLETET. Az elmúlt évek megtanítottak, csak előre nézve lehet előre haladni.

A 2024-es év lezárása után mik a tapasztalatok, hogy élik meg dolgozói a megszorításokat? Mi az, amiben segíteni tud a szakembereinek, „törzsgárdájának”, hogy az Ön vállalkozásában dolgozzanak tovább?

A feladat folyamatosan gigászi méretű. Mindannyian teljes erőbedobással teljesítettünk, újra összekovácsolódtunk. Ismét megmutatkozott, hogy a csapatmunka, a jó kommunikáció, a helyes feladat leosztás mennyire fontos. A folyamatos munka ellenére a rendelés mennyisége csekély termelési visszaesést mutatott. Az embereket folyamatos munkaerő átcsoportosításokkal tudtuk megtartani, de így is folyamatos a munkaerőhiány.

Mennyire tapasztalták meg azt a mondást, amely szerint az élelmiszer-vásárlás bizalmi kérdés? A szakember hiány befolyásolja-e az üzem és a kiszolgáló egységek működését?

A gyártási költségek drasztikus emelkedését csak részben tudjuk áthárítani, mert lekötött rendeléseinknél közbeeső áremelésekre nincs lehetőségünk. A krónikus szakemberhiányt az iskolák rendszere generálta, ugyanis a szakmai képzés minimálisra csökkent, ami ellen sajnos mi nem tudunk tenni, csak elszenvedjük. Úgy látjuk, hogy kiutat csak a képzések átszervezése hozhat. Többszörös munka átszervezéssel igyekszünk a létszámproblémákat megoldani, de ez sajnos csak tűzoltás jellegű és hosszú távú megnyugtató megoldást nem jelent. Szomorúan tapasztaljuk, hogy az emberek egyre kevésbé szeretnének fizikai munkát végezni. Nem vettük észre, hogy felszabadult volna munkaerő, csak a meglévő állományra tudunk számítani. Az élelmiszer vásárlás itthon sajnos még mindig inkább ár kérdése. A jelen nehéz gazdasági helyzetben sajnos stagnál a delikát termékek vásárlása.

Milyen szellemi útravalóval látná el az idei pályázókat, akik jelentkezésükkel ismét bebizonyíthatják, hogy a teremteni képes szürkeállomány rendkívül fontos a magyar gazdaság tartós fejlődésében?

Kemény akarattal és kitartással lehet előre jutni. Kell, hogy legyen egy cél, amit nem adunk fel. Mi magyarok mindent túlélünk: ”Attila nemzedéke vagyunk.”