Mikus Györgyöt, a LEGRAND Magyarország Villamossági Rendszerek Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük:

„Ha ugyanúgy folytatjuk, ahogy tegnap, az nem elég…”

A szentesi születésű Mikus György 1987-ben kezdte szakmai karrierjét a Legrand Zrt.-nél, vagyis az akkori Kontaktánál. Szereléstechnológusként indult pályája, ezen a területen 13 évig dolgozott. Közel egy évet töltött az anyavállalatnál Franciaországban, ahol különböző, a gyártáshoz tartozó területeken bővítette tudását és építette kapcsolatrendszerét egy nemzetközi projekt keretében. Ezután a kereskedelemben járta végig a ranglétrát, míg 2008-ban kereskedelmi igazgatóvá nevezték ki. Ebben a pozícióban a magyarországi értékesítésért felelt. 2025 tavaszán vette át a vállalat irányítását Károlyi László vezérigazgatótól.

2025 áprilisától ön a Lengrand Zrt. vezérigazgatója. Mit szólt a kinevezéshez?

Azt, hogy nem külső embert neveztek ki erre a pozícióra, úgy gondolom, hogy a kollégák is pozitívan értékelik. Dolgoztam Szentesen, elkötelezett és lojális vagyok, sokakkal már évtizedek óta ismerjük egymást. Károlyi László, volt vezérigazgató is támogatott abban, hogy elvállaljam a Legrand vezetését, tanácsadóként pedig még augusztus végéig segíti a munkámat.

Ki vezeti most a kereskedelmi csapatot?

Jelenleg még ezt a pozíciót is én töltöm be, de keressük az új kereskedelmi igazgatót. Mivel nem tudok olyan mélységben ott lenni, ahogy szeretnék, így az értékesítési vezető kollégáimra helyez ez most nagyobb terhet, akik a forgalomért felelnek. Sajnos a piac sem a legideálisabb, az építőipar szebb éveket is megélt már. Az új stratégiai irányok bevezetése miatt fontos, hogy új kapcsolatokat építsünk, a régiek esetében pedig fontos azok ápolása, hogy biztosítva legyen a folyamatosság az üzletben.

Hogyan teltek az első hónapok, milyen új kihívásokat lát maga előtt?

A kereskedelmi csapat irányítása eddig sem volt unalmas feladat számomra. Reggel, a legtöbb esetben fél 8 előtt elindult a napom, és este 8 óra előtt ritkán ért véget. Jelenleg sincs másképp. Heti két napot igyekszem Szentesen tölteni. Az idei évre természetesen a kitűzött tervek megvalósítása az elsődleges cél. Az első kilencven napra azonban magamnak is fogalmaztam további feladatokat.

Ez az időszak inkább információgyűjtésről szól, nem pedig arról, hogy megreformáljunk mindent. A kollégákkal személyes beszélgetések zajlanak, és már most látom, hogy nagyon jó csapat és kiváló munkatársak jellemzik a Legrand-ot. Vannak azonban olyan területek, ahol változtatás szükséges, hiszen a jelenlegi környezetben, ha ugyanúgy folytatjuk, ahogy tegnap, az nem lesz elég. Rugalmasnak kell lennünk, hogy gyorsabban reagáljunk a kihívásokra. A kereskedelmi területen meg kell találni azt, miként tudjuk teljesíteni azt az árbevételt, amit elvárnak tőlünk. Az ipari oldalon pedig a produktivitást emelném ki, a gyártás versenyképessége elengedhetetlen, fontos, hogy a jelen mellett a jövőben is megőrizzük a pozíciónkat a vállalatcsoporton belül. Nem kérdés, hogy a kollégák munkája miatt kiemelt

gyártóhelyként kezelnek bennünket, de nem lehet hátradőlni. A működésünket folyamatosan javítani, tökéletesíteni kell. Az építőipar szenved, és ezt mi is megérezzük. Emellett vannak olyan lehetőségek, amelyekkel árbevételt növelhetünk, ezeket a területeket kell kiaknázni és itt kell még hatékonyabbnak lennünk. Feladat van bőven, gyorsan telnek a hetek, szeptemberben már a jövő évi terven fogunk dolgozni.

Zárszóként: Vezérigazgatóként arra törekszem, hogy a vállalat stratégiájában egy nagy múltú vállalat tradícióit vigyem tovább megújítva a mai kihívásoknak megfelelően, keresve új piaci lehetőségeket és növelve a gyártási hatékonyságot, amelyek hozzájárulnak a hosszútávú sikereinkhez.