Egykor az ősmagyarok bizonyos tárgyaknak védelmező isteni erőt tulajdonítottak, melyeket aztán büszkén viseltek mindennapjaikban. Ezen tárgyak, jelzések később az erő, majd a minőség szimbólumává váltak. Az emberiség már fejlődéstörténete hajnalán is igényelte a jót, a minőséget, az értéket, és ezekhez a fogalmakhoz erőt, kitartást és védelmet társított. Ez az igény az évezredek múlásával sem változott, sőt a tökéletességre törekvés a gondolkodásmód fontos elemévé vált. A minőség és az érték fogalmai összefonódnak, mivel az érték növeli a minőséget, és a minőség növeli az értéket,  befolyásolja döntéseinket és cselekedeteinket.  Mégis hogyan mutat utat a jövőnek a hagyomány? Az idő múlásával a minőség és az értékek megőrzése hogyan válhat még fontosabbá?

A védjegyek eredete az ókori időkre vezethető vissza, amikor az első kereskedelmi tevékenységek és műhelyek kialakultak. A római birodalomban például a mesterek saját pecsétjeiket használták termékeiken, hogy azokat azonosítsák és megkülönböztessék a többi hasonló produktumtól. A középkorban szakmájuk védelmében a céhek kezdték használni a védjegyeket, melyek általában a céhek pecsétjét vagy jelét tartalmazták, és a mesterek által betartandó szigorú szabályokat is kijelölhették.

A modern védjegyrendszer kialakulása a 19. századra nyúlik vissza, amikor a tömegtermelés és a globalizáció előretörése miatt szükségessé vált a termékek azonosítása és védelme. Az ipari forradalommal együtt megjelentek az első védjegyvédelmi törvények, amelyek lehetővé tették a vállalatoknak, hogy hivatalosan regisztrálják és védelmezzék márkaneveiket. A 20. században a védjegyvédelem tovább fejlődött, és a nemzetközi kereskedelemben is egyre fontosabbá vált. Az iparágak széles skálájában, a gyógyszeripartól az élelmiszeriparon át a technológiai vállalatokig mindenhol elterjedtek a védjegyek, mint az azonosítás és márkakép építésének eszközei.

A magyarok mindig is híresek voltak az új és tökéletes iránti igényeikről, az érték és a minőség fontossága mindennapi életükben is megjelent, majd a tökéletességre törekvés a magyar gondolkodásmód fontos elemévé vált. A sportolók mindig javítják a teljesítményüket, hogy elérjék a legjobb eredményeket, az üzleti életben a vállalatok folyamatosan azon dolgoznak, hogy javítsák a termékeik minőségét és értéküket. A tudományban és az oktatásban ez a fejlődés és a haladás alapja.

A hagyomány mindig fontos szerepet játszik a magyar kultúrában, hiszen a hagyományok ápolása nem csak a múlt tiszteletben tartását jelenti, hanem azoknak az értékeknek a megőrzését is, amelyek generációk alatt kialakultak. A hagyományokon keresztül léphetünk kapcsolatba elődeinkkel, és ismerhetjük meg azokat az értékeket, amelyeket az akkori kor embere fontosnak tartott. A hagyományok ápolása és továbbadása segít megőrizni a magyar kultúra egyediségét és gazdagságát, az új ötletek és technológiák bevezetése pedig lehetővé teszi, hogy új területeket fedezzünk fel, és újat teremtsünk. A magasabb érték és minőség iránti igény motiválja az embereket, fejlődésre és haladásra késztet, elősegíti a jobb minőségű termékek és szolgáltatások létrehozását.

Ma a védjegyek szorosan kapcsolódnak az intellektuális tulajdonjogokhoz, és a digitális korban is kulcsfontosságúak a vállalatok versenyképességének megőrzése és a fogyasztói bizalom elnyerése szempontjából.

Az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat meghirdetésére 2024. március 19-én délelőtt 10:30-kor került sor a Benczúr Házban olyan Magyarországon gyártott, forgalmazott, vagy a Kárpát-régióban gyártott, Magyarországon is forgalmazott sorozatgyártásra alkalmas termékek és szolgáltatások körében, melyek jogszabályi előírásokon felül a legszigorúbb minőségi követelményeknek, fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi elvárásoknak is megfelelnek.